Kibervédelem és a Rábaközi Szakmabörze

2025 május 16-án minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte a Rábaközi Expo és Szakmabörzét, ahol közel 50 kiállító várta a fiatalokat, szülőket és cégvezetőket Kapuváron. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye egyre több látogatót vonz, nem véletlenül: a továbbtanulás előtt álló diákok itt testközelből ismerhetik meg a szakmákat, a cégek pedig olyan jövőbeli kollégákkal találkozhatnak, akik valóban érdeklődnek a területük iránt.

Az fws évek óta részt vesz a börzén, és idén azt szerettük volna megmutatni, hogy az online jelenlét nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Kibervédelemről, jelszavakról és gyanús online helyzetekről kérdeztük a látogatókat – a válaszaikból pedig 5 olyan tipp született, amit bárki hasznosítani tud a mindennapokban.

“Mennyire vagy biztonságban online?”

Ez a kérdés fogadta az érdeklődőket az idei Rábaközi Expo és Szakmabörzén az fws standjánál. Az elmúlt években játékos kérdőívvel térképeztük fel a fiatalok digitális szokásait – idén azonban a kibervédelemre irányítottuk a figyelmet. Arra, hogy mennyire tudatosan védekeznek a leggyakoribb online veszélyekkel szemben?

A téma nem véletlenül időszerű: szinte minden héten olvashatunk adathalász csalásokról, feltört e-mail fiókokról vagy olyan internetes trükkökről, amelyek egy pillanat alatt megingatják a digitális biztonságot – akár gyerekként, akár felnőttként.

Gyakran gondoljuk, hogy a gyerekek a legsebezhetőbbek az online térben, de a kutatások szerint a felnőttek éppúgy áldozatul eshetnek, csak más okból: míg a fiatalok tapasztalatlanságból hibáznak, addig a felnőttek túlzott bizalommal kezelnek látszólag hivatalos üzeneteket, ismerősnek tűnő kéréseket.

Ezért idén a kérdőívet diákok és felnőttek is kitölthették, és két, látszólag egyszerű, de fontos kérdésre válaszoltak:

• Hogyan tárolod a jelszavaidat?
• Mikor kell szólni egy felnőttnek/hatóságnak, ha valami gyanús történik?

A válaszok tanulságosak voltak:

• A diákok 45%-a füzetbe írja a jelszavait, 27% a böngészőbe menti, 20% használ jelszókezelőt, 8% pedig megjegyzi vagy szülővel közösen tárolja.
• A felnőttek válaszai hasonló képet mutattak: többen is a böngészőre vagy saját emlékezetükre hagyatkoznak, és csak kevesen használják a biztonságosnak számító jelszókezelő alkalmazásokat. Volt, aki őszintén beírta: „szinte ugyanaz mindenhol” – ami jól mutatja, mennyire nem csak a gyerekeknél van szükség tudatosságra.

Jelszavaink védelme – régen és most

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk jelszavaink védelmére.

Az internet hajnalán elegendő volt a házi kedvencünk neve és a szerencseszámunk egy „biztonságos” jelszóhoz – amit ráadásul minden felületen ugyanúgy használtunk. A feledékenyebbek felírták egy füzetbe, a precízebbek bedugták egy cetlin a széfbe.

Akkoriban elég is volt ennyi. Senki sem gondolta, hogy valaki valóban hozzá akarna férni az iWiW- vagy citromail-fiókjához, hiszen nem nyert volna vele semmit. Legalábbis ezt gondoltuk.

Az internet terjedésével és a széleskörű szolgáltatásokkal mára ez jelentősen megváltozott. Egy feltört email fiókkal nemcsak levelezéshez, de banki vagy webshop-fiókokhoz, közösségi, személyes oldalakhoz is hozzáférést kaphat egy támadó – jelentős pénzügyi károkat okozva fiók tulajdonosának, munkahelyének és ismerősi körének.

Éppen ezért fontosabb, mint valaha, hogy tudatosan kezeljük a jelszavainkat:

• legyenek egyediek (minden platformon más),
• erősek (tartalmazzanak legalább három, véletlenszerű szót, számot és speciális karaktert),
• ne tartalmazzanak nyilvánvaló adatokat (mint pl: nevek, születési dátumok)
• és ami még fontosabb: használjunk jelszókezelőt!

„De hát a böngésző megjegyzi, nem?”

Valóban kényelmes megoldás – de sajnos nem a legbiztonságosabb.

Ha valaki hozzáfér az eszközödhöz (mobilodhoz vagy laptopodhoz), néhány kattintással hozzáférhet az összes elmentett jelszóhoz. Elég, ha ismeri a feloldó kódot, és máris megnyílnak előtte az online fiókokhoz vezető kapuk. Ráadásul több böngésző esetében az alapbeállítások lehetővé teszik, hogy a mentett adatokat külön hitelesítés nélkül is meg lehessen tekinteni. Így biztonságosabb megoldás a jelszókezelő használata. Ezekben az alkalmazásokban minden hozzáférésedet egyetlen, erős mesterjelszó védi, az adatok pedig titkosítva kerülnek tárolásra.

Fontos azonban, hogy megfelelő biztonsági beállításokat is alkalmazz: állítsd be, hogy a rendszer minden alkalommal kérjen hitelesítést, amikor elindítod az alkalmazást vagy automatikusan kitöltené a jelszót. Enélkül ugyanolyan sérülékeny lehet, mintha egyszerűen a böngészőre bíznád az összes belépési adatodat.

Bevallom, amikor csatlakoztam az fws csapatához, az én jelszavaim sem voltak teljesen biztonságosak. Bár formailag megfeleltek az elvárásoknak – volt bennük kis- és nagybetű, szám, speciális karakter –, mégis túl rövidek, könnyen kitalálhatók voltak, és több felületen is ugyanazt használtam.

A belső oktatóanyagaink és az azóta megszerzett tudás viszont sokat segítettek abban, hogy valóban erős és tudatos jelszavakat használjak a céges eszközökön, és a magánéletemben is.

5 tipp, ami segít megvédeni magad

1. Használj kétfaktoros hitelesítést!

Olyan felületeken, ahol különösen fontos megakadályozni az illetéktelen hozzáférést (például, ahol fizetési lehetőség vagy érzékeny adat található), mindig aktiváld a kétlépcsős hitelesítést. Ez azt jelenti, hogy a jelszavad megadása után még egy eszközön – például telefonon – is jóvá kell hagynod a belépést. Ha valaki ismeri is a jelszavadat, ezzel már nem jut be automatikusan a fiókba.

2. Ne ossz meg minden részletet!

A közösségi média legnagyobb veszélye, hogy amit posztolsz, azt nem csak azok látják, akiknek szánod.

Talán te is emlékszel a Reszkessetek, betörők! című filmre: a betörők azért választják Kevinék házát, mert tudják, a család elutazott. Egy nyaralós poszt ugyanilyen értékes információ lehet egy rossz szándékú felhasználó számára.

Ez az alapelv nem csak vagyon elleni bűncselekményeknél kulcsfontosságú. Egyre gyakoribbak azok az esetek, ahol a szülők által megosztott részletek alapján próbálják manipulálni a gyerekeket. Például egy csaló úgy próbál bizalmat építeni, hogy a szülő régi barátjának adja ki magát. Ezt pedig azzal próbálja bizonyítani, hogy ismeri a gyermek kedvenc sütijét, tudja, hol volt a család a hétvégén, vagy hogy hova jár sportolni. Pusztán abból, hogy megnézte a profilod.

3. Gyanús? Inkább ne kattints!

A legtöbb adathalász támadás egy meggyőző emaillel vagy üzenettel indul. Ismerős név, hivatalos logó, sürgető hangnem – mind csak eszköz arra, hogy rákattints egy linkre vagy megadd az adataidat. Ilyenkor mindig nézd meg a feladót: gyakran már az email-címből kiderül, hogy nem az, akinek mondja magát.

Velünk is előfordult már, hogy megpróbáltak visszaélni az fws nevével. Szerencsére hamar értesültük a próbálkozásról, és időben tudtuk tájékoztatni ügyfeleinket. Ebben a cikkünkben bemutattuk, hogyan próbálták a csalók megszerezni a belépési adatokat.

4. Nézd meg, milyen oldalon jársz!

Akár vásárolni szeretnél, akár csak információt keresel, pár másodperc alatt kiderítheted, valódi és biztonságos weboldalon jársz-e.

Egyre több a kamu webshop, ahol feltűnően olcsón kínálnak egyébként értékes termékeket – mindezt meggyőző, szépen felépített oldalon, pozitív értékelésekkel és profi kinézettel.

Szinte túl szép, hogy igaz legyen? Valószínűleg az is.

Mit tehetsz ilyenkor?

• Nézd meg a címsort: szerepel-e a lakat ikon és a „https” előtag? Ez titkosított kapcsolatot jelez, amit vásárláskor alapelvárás.
• Keresd meg az impresszumot: minden jogszerű weboldalon szerepelnie kell. Ha nincs, vagy valótlan adatokat tartalmaz, ne vásárolj!
• Fuss végig az ÁSZF-en: egy kamu webshopnál ez gyakran hiányos, sablonos vagy egyszerűen nem működik.

Karácsony környékén ezek a csaló oldalak különösen elszaporodnak. Szinte minden évben van olyan ismerősöm vagy családtagom, aki megkér: „Nézd már meg, szerinted ez az oldal valódi?” – és néha már a főoldal is árulkodó.

+1 tipp

Ha mégis kipróbálnád az oldalt, használj olyan köztes fizetési megoldást, mint a Revolut vagy egy elkülönített számla. Így nem férnek hozzá a fő bankszámládhoz, ha mégis baj lenne.

5. Soha ne add meg a belépési adataidat e-mailben vagy üzenetben!

Ha egy szolgáltató vagy webshop azt írja, hogy azonnal jelentkezz be ezen a linken, vagy küldd el az email cím-jelszó párosod, állj meg egy pillanatra.

Egyetlen valódi cég sem kéri el üzenetben a jelszavadat – még ügyfélszolgálati helyzetben sem.

A csalók gyakran másolják le ismert cégek logóját és kommunikációját. A levél hivatalosnak tűnik, de a link egy hamis oldalra visz, ahol csak arra várnak, hogy beírd az adataidat.

Tipp: mindig a hivatalos weboldalon keresztül jelentkezz be, ne linkre kattintva – és ha kételyed van, keress rá a cég nevére, mielőtt bármit megnyitsz.

Maradj biztonságban – magánemberként és cégvezetőként is!

A digitális világ gyorsan változik, a támadások pedig egyre kifinomultabbak. A jó hír: egy kis odafigyeléssel, néhány tudatos döntéssel sok kellemetlenséget megelőzhetsz.

Kibervédelmi útmutatónkat itt tudod letölteni!

Ha pedig cégként szeretnéd biztonságosabbá tenni a weboldalad vagy webshopod, szívesen segítünk.